FRISSÍTVE: Első házként elfogadta szerdán a szenátus a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által kezdeményezett tervezetet 74-en támogatták, 28-an ellene szavaztak.  A módosításokat az RMDSZ támogatta, az ellenzék bírálta.

A szenátorok az igazságszolgáltatási törvények módosítására létrehozott, a szociáldemokrata Florin Iordache által vezetett parlamenti különbizottság által javasolt összes indítványt megszavazták. A plénum ugyanakkor elutasított minden olyan javaslatot, amelyet nem támogatott a különbizottság.

Az egyik módosító indítvány értelmében a gyanúsított vagy vádlott ellen a bírói testület legtöbb 30 napra rendelhet el - az ügyész alapos indoklására vagy hivatalból - hatósági felügyeletet, amely legfeljebb 160 nappal hosszabbítható meg, a feljelentést pedig a bűncselekményről való tudomásszerzés után legkésőbb 6 hónapon belül meg kell tenni.

Ritkább lesz az előzetes letartóztatás

Az előzetes letartóztatást a bíró csak abban az esetben rendelheti el, ha alapos bizonyítékok vannak arra, hogy a gyanúsított vagy vádlott bűncselekményt követett el - szögezi le az elfogadott szöveg. A törvénytelenül készített felvételeket az ügyészek is megsemmisíthetik, és erről jegyzőkönyvet készítenek, amit az ügyirathoz kell csatolniuk.

A bűnüldöző hatóságoknak a tettel kapcsolatos nyomozás elkezdése után legtöbb egy évvel meg kell kezdeniük a gyanúsított személy elleni nyomozást is. Ha nem indul el a bűnvádi eljárás, az ügyet le kell zárni.

Egy további módosítás értelmében a lehallgatás vagy megfigyelés alatt tartott személlyel a lehallgatás lezárása után legkésőbb 10 napon belül közölnie kell az ügyészségnek, hogy megfigyelés alatt állt.

Könnyebben felülvizsgálhatók az ítéletek

A tervezet szerint abban az esetben is kérhető egy jogerős bírósági ítélet felülvizsgálata, ha az eljáró bíró nem vett részt a határozat megszövegezésében vagy nem írta alá azt. A jogerős ítélet felülvizsgálatának kérvényezésére akkor is van lehetőség, ha az ügyben eljáró ügyész vagy bíró fegyelmi büntetésben részesült szolgálati hanyagság vagy tisztségének rosszhiszemű gyakorlása miatt. Ugyanakkor a másodfokon eljáró bíróság csak új bizonyítékok alapján változtathat az elsőfokon kimondott felmentő ítéleten – olvasható a tervezetben.

Egy másik módosítás értelmében egy személy kihallgatása legfeljebb hat órán át tarthat (24 órás időtartam alatt). A gyanúsítottak vagy vádlottak vallomását kötelező módon rögzíteni kell, és a hang- és videofelvételt a védelem rendelkezésére kell bocsátani, ellenkező esetben kizárják azt a bizonyítékok közül. A tervezet leszögezi továbbá, hogy minden gyanúsítottat és vádlottat megilleti az ártatlanság vélelme, és nem lehet önvádra kötelezni őket.

Felhasználhatók a biztonsági kamerák felvételei

A közterületeken elhelyezett térfigyelő kamerák felvételei felhasználhatók bizonyítékként, mint ahogyan a perben részt vevő felek által saját beszélgetéseikről készített hangfelvételek is - szögezi le a tervezet.

Egy másik cikkely értelmében ahhoz, hogy egy fotó, illetve hang- vagy videofelvétel felhasználható legyen a vádemeléshez, hitelességének megállapítása érdekében ellenőrizhető kell hogy legyen megszerzésének jogszerűsége. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékokat semmisnek nyilvánítják, és nem használhatók fel a perben.

A büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezet értelmében a büntetőeljárás nyomozati vagy bírósági szakaszában az illetékes hatóságok csak abban az esetben közölhetnek információkat folyamatban levő eljárásról, ha ezek a közérdeket szolgálják, vagy ha nyilvánosságra hozataluk elengedhetetlen az igazság kiderítéséhez.

A szenátorok azt is megszavazták, hogy a büntetőeljárás nyomozati és bírósági szakaszában egyaránt tilos információkat szolgáltatniuk a hatóságoknak a vizsgálat alatt álló személyekről és tettekről. Az indítvány azt is előírja, hogy az illetékes hatóságoknak tilos úgy utalniuk a gyanúsítottakra és vádlottakra, mintha már elítélték volna őket.

A tervezetről döntő házként a képviselőház szavaz.

RMDSZ: erősödik az ártatlanság vélelme

A törvénykönyv módosításait az RMDSZ is megszavazta. A tervezet elfogadása után Cseke Attila szenátusi frakcióvezető emlékeztetett: szükség volt a módosításokra, hiszen a jelenlegi jogszabály több tíz cikkelye sérti az alaptörvényt. A politikus szerint a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását az a kötelezettségszegési eljárás is indokolja, amelyet az Európai Bizottság indított Románia ellen, amiért az idei áprilisi határidőig nem ültette saját jogrendjébe az ártatlanság vélelméről szóló uniós irányelvet.

„Az ország őszig kapott haladékot a büntetőeljárási törvénykönyv vonatkozó cikkelyeinek módosítására, ellenkező esetben napi százezer eurós büntetést kell majd fizetnie. A ma elfogadott törvénymódosítás az említett két kötelezettségnek tesz eleget, ezért az RMDSZ támogatta ezt a szenátus plénumában” – nyilatkozta a szenátor.

Cseke Attila hangsúlyozta: az RMDSZ továbbra is fenntartja álláspontját, hogy olyan igazságügyi törvényekre és igazságszolgáltatásra van szükség, amely szavatolja a törvényszegők felelősségre vonását, de egyetlen ártatlan embert sem kárhoztat arra, hogy évekig járja a bíróságokat ártatlansága bizonyításáért, olyan igazságszolgáltatásra, amely szavatolja, hogy egyetlen ártatlant sem sújthat igazságtalan ítélet.

„Sajnos az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy megszaporodtak az olyan esetek, amikor ártatlanokat hurcoltak meg, és ennek véget kell vetni. Ugyanakkor sokatmondó az a tény is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága által megsemmisített romániai ítéletek száma jóval meghaladja más országok statisztikáit, Törökország és Oroszország esetében is kevesebb az egy lakosra jutó elmarasztalások és megítélt kártérítések száma, mint Romániában” – jelentette ki.

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, a Szövetség számos javaslatot nyújtott be, amelyek többségét sikerült elfogadtatni. „Ezek közül a legfontosabb, hogy a sértett félnek egy olyan nyelven kell megkapnia az értesítéseket, amelyet ért. Ha valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, akkor anyanyelvű értesítést kell számára küldeni. Emellett sikerült bevezetni azt is, hogy a tanúnak is legyen lehetősége ingyen tolmácsra szükség esetén” – számolt be Cseke Attila.

A szenátor szerint a törvénykönyv módosításai az ártatlanság vélelmét, illetve a tisztességes ügyészeti és bírósági eljáráshoz való jogot erősítik. „Az uniós irányelvek szerint nem lehet a végleges ítélet kihirdetése előtt nyilvánosan úgy beszélni bárkiről, mintha elítélt, bűnös lenne. Ezért a büntetőeljárási törvénykönyv módosításai között az ártatlanság vélelmének betartására vonatkozó előírások is szerepelnek” – hangsúlyozta Cseke.

Az egyik legfontosabb módosítás egyértelműen kimondja, hogy a nemzetbiztonsági lehallgatásokból származó, gyakran összeollózott, kiforgatott jegyzőkönyvek nem minősülnek bizonyítéknak, ezeket el kell távolítani az ügyiratból, számolt be a felsőházi politikus. Hozzátette, a törvénytelenül készített lehallgatási anyagot semmilyen perben nem lehet felhasználni, és a bíróság kártérítést is megítélhet, ha az érintettnek a lehallgatásból kára származott. A nemzetbiztonsági okokra hivatkozott lehallgatásokat nem lehet más perekben felhasználni – összegezte Cseke Attila.

Mint mondta, a módosítások azt is félreérthetetlenül kimondják, hogy a védelemnek minden nyomozati anyaghoz korlátlan hozzáférése lesz ezután, a lehallgatási anyagokat teljes egészében rendelkezésére kell bocsátani. „Változás az is, hogy bizonyítékként lehet felhasználni a felek saját beszélgetéseikről készített felvételeit, illetve a térfigyelő kamerákkal vagy más eszközökkel közterületen készített felvételeket” – nyilatkozta Cseke Attila.

Lényeges módosítás továbbá az is, hogy az új büntetőeljárási törvénykönyv pontosan szabályozza az ügyész nyomozási hatáskörét a kiskorúak esetében. Jelenleg az ügyész saját belátására van bízva egy per során a kiskorú gyerek ismételt kihallgatása. Ezután a bíró hatáskörébe kerül erről döntést hozni, zárta Cseke Attila.

Az ellenzék bírálta a módosításokat

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bírálta a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait, mert - szerintük - ezek a bűnözőknek kedveznek, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői amellett érveltek, hogy ezek az ártatlanság vélelmére vonatkozó uniós irányelv, valamint az alkotmánybíróság döntéseinek gyakorlatba ültetését szolgálják.

Alina Gorghiu liberális szenátor úgy véli: ezután a büntetőpolitika középpontjában a bűnöző fog állni. „Ezentúl (...) a büntetőpolitika kizárólag a bűnözőről szól, és nem az áldozatról” - jelentette ki Alina Gorghiu, aki szerint a módosítások nem szorítkoztak kizárólag az európai uniós irányelvek és az alkotmánybíróság döntéseinek gyakorlatba ültetésére.

Eugen Dircă az USR nevében úgy fogalmazott, hogy a módosítások tulajdonképpeni célja az igazságszolgáltatás fölötti ellenőrzés megszerzése. Véleménye szerint gyengítették a tanú intézményét is, hisz a tanú ezután megtagadhatja a vallomástételt olyan tettekről, amelyekről tudomása van. „Megengedhetetlen (...), hogy a bűnözők volt feleségei, jelenlegi szeretői nem hallgathatók ki tanúként” - nyilatkozta Dircă.

Robert Cazanciuc PSD-s szenátor válaszában kifejtette: a módosítások az ártatlanság vélelmére vonatkozó európai uniós irányelv, valamint az alkotmánybíróság döntéseinek életbeültetését szolgálják.